Az olvasási kultúra terjesztésének lehetőségét a könyvtár létesítése előtt különböző egyletek, gazdakörök, vallási-kulturális egyesületek, olvasókörök adták.
Kecelen 1875-ben két olvasókör létezett, a Polgári Olvasókör és a Katolikus Olvasókör (Galgóczi 1877). A Katolikus Olvasókör keretei között működött az első kölcsönkönyvtár. 1897-től tevékenykedett a Függetlenségi 48-as olvasókör (tagságuk 1934-ig állt fönn). Kecelen még számos olvasókör működött, mint:
– 1903. Kereskedő és Iparos Ifjak Önképző Kör
– 1904. Katolikus Ifjúsági Egylet
– 1905. Iparos olvasókör
– 1911. Katolikus Kör
– 1921. Ipartestület
– 1921. Római Katolikus Iparos Olvasókör
– 1922. Kisgazdakör és Népház
– 1922. Római Katolikus Egylet.
Az 1922-ben létrejött Kisgazdakör és Népház 1925-ben Gazdakörré alakult, melybe 1934-ben beleolvadt a Polgári Olvasóegylet. A Gazdakörben könyvtári szolgálatot tartottak, folyóiratokat, napilapokat járattak. Vezetője Horváth B. Sándor volt.
A Gazdakör 1946-ban átalakult Földműves Körré, elnöke Ferró Imre volt. Ide a szegényebb parasztgazdák is járhattak.
Legnagyobb könyvtárral az Ipartestület rendelkezett, folyóiratokat is járatott. Székhelye a Császártöltési út 16. sz. alatti épületben volt, ahol olvasni, könyvet kölcsönözni, kártyázni, biliárdozni és sakkozni is lehetett. Jegyzője 1926-tól 1949-ig Farkas János volt, ő látta el a könyvtárosi feladatokat is. 1938-tól a császártöltési ipartestület is csatlakozott a Kecelihez.
1920-ban a „Kecel község népkönyvtára” elnevezésű gyűjteményt a Tűzoltó Egylet vette át és egészen a Községi Könyvtár megalakulásáig kezelte.
1948-ban az említett olvasóköröket felszámolták, könyvállományuk nagy része a háború alatt elveszett.
A megmaradt szegényes készlet képezte az 1949-ben alakult Magyar-Szovjet Társaság Nyilvános Könyvtárának állományát, vezetője Hunyadi László volt, feladatát társadalmi munkában látta el 1950-ig.
1950-ben a Kecskeméti Körzeti Könyvtár gondozása alá került a könyvtár, s ennek működtetését 1951-52-ben szintén társadalmi munkában végezte Vető Györgyné és Siklósi Antal.
1952-ben Nagy Sándor tanár (később a keceli Arany János Általános Iskola igazgatója lett) vezetésével létre jött a Művelődési Otthon is. Sándor bácsi egy kimustrált gépkocsira szerelt „kultúr kordét” épített. A „kultúr kordét” nevezhetnénk akár mozgó kultúrháznak és könyvtárnak is. Generátor volt rajta, amellyel 16 mm-es filmeket vetítettek, volt rajta hely a könyveknek és a folyóiratoknak. Így a könyvtárral közösen rendeztek a környék tanyáin filmvetítéssel egybekötött felolvasó esteket.
A Népművelés 1959. februári száma így ír róla: „A keceli kulturális vezetők ötlete követésre méltó példa, nemcsak technikai megoldásban, hanem indítékában is. Mert ezt az ötletet a kultúra és a magyar nép őszinte, bensőséges, tevőleges szeretete sugallta. És ez az, ami a keceli példában leginkább követendő.”
1953-ban egy fő függetlenített vezetővel megalakult a Községi Könyvtár, amelynek vezetője Vető Györgyné lett. Ő 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a könyvtárat. 1969-től Szedres Károlyné vezette az intézményt.
A könyvállomány gyarapítására a Körzeti Könyvtár és a Népkönyvtári Központ is küldött könyveket. A mai Kossuth utca 4. sz. alatti épület 1951-től 1953-ig adott otthont az intézménynek.
1953-tól függetlenített, kiemelt könyvtár lett a keceli, állandó nyitva tartással. 1954-ben új helyre költözött, a Szabadság tér 10 sz. alá. Az épület két egymásba nyíló szobából és egy raktárhelyiségből állt. Az utcai szoba lett a kölcsönző a másik az olvasóterem. Az állomány gyarapodásnak indult. Ez tette szükségessé, hogy 62-ben átalakítsák a könyvtárat, és szabadpolcossá tegyék. Azonban a gyarapodás további átépítéseket, majd költözéseket vont maga után az elkövetkező években.
1953-tól a Községi Könyvtár minden tanyasi iskolában, illetve a Vörös Zászló Tsz.-ben letéti könyvtárat hozott létre, ám a kiadott könyvmennyiség nagyon szegényes volt, mert a Községi Könyvtár állománya sem érte el ekkor a 2000 db-ot. Hét fiókkönyvtár létesült, a Dömötöri, Szilosi, Polgárdi, Újfalusi, Újtüskösi és Vádéi Iskolában, és a Vörös Zászló Tsz.-ben. A fiókkönyvtárak tevékenysége a 70-es évektől fokozatosan veszített jelentőségéből, a tanyasi iskolák megszűnésével lassan elhaltak.
Egy évvel az iskola átadása után (1959. november 7-én adták át az Arany János Általános Iskolát), 1960-ban beindult az Arany János Általános Iskola Könyvtára. Állományát általában a Könyvtárellátótól szerezte be, illetve jelentős adományt kapott a Járási Hivataltól is 1965-ben és 1971-ben. A tanyasi iskolák megszűnésével azok állománya is az iskolai könyvtárhoz került.
A könyvtári feladatokat a magyar szakos nevelők végezték felváltva. Leghosszabb időn át két pedagógus gondozta: Mihály László és Balogh Józsefné. Egy tantermet berendeztek a „Kék Iskolában” külön a könyvtár számára, a könyvtárfejlesztésre kapott évi 10.000 Ft-ot jól felhasználva, olyan imponáló hozzáértéssel válogatták össze a könyvállományt, hogy gyűjteményük messze híres volt.
Az Általános Művelődési Központ (ÁMK) Könyvtára 1981. április 2-án nyílt meg. Elődkönyvtárai a régi Községi Könyvtár és az Arany János Általános Iskola Könyvtára. Az egyesítést követően a könyvállomány 34 724 db dokumentumból állt, fenntartója a keceli Polgármesteri Hivatal volt.
Közvetlen módszertani irányítók a kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtár és a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár, melyek könyvtárügyi és szakmai kérdésekben nyújtottak segítséget.
Az ÁMK igazgatója – Udvarhelyi István, majd Rákóczi Ferencné – irányította és ellenőrizte a könyvtár munkáját is. Az intézmény az alapfokú közművelődési könyvtári funkciókat, valamint a nevelési és oktatási célokat egyaránt ellátta.
1993-ban – a nyári szünet ideje alatt- a könyvtárat a mai, végleges helyére, az ÁMK „a” épületébe költöztették át, és a könyvtár állományával együtt az ÁMK-n belül az összes közművelődési funkció is az „a” épületben kapott helyet.
A képviselőtestület határozataként 1995. március 1-jén – az Arany János Általános Művelődési Központot szétválasztva – két külön intézményt hoztak létre az Arany János Általános Iskolát és a Városi Könyvtár és Művelődési Házat.
Akkor a könyvtári feladatokat három szakalkalmazott és egy technikai alkalmazott látta el, a művelődési feladatokat két szakalkalmazott és két technikai dolgozó végezte. 1995 nyarán a közművelődési feladatok gyarapodására egy fő létszámbővítést engedélyezett a fenntartó.
Az önkormányzati törvényben meghatározott közművelődési feladatok, a közösségi tér biztosítása, a könyvtár üzemeltetése, a művészeti tevékenységek támogatása, szervezése; klubok, önképző körök, műsorok, előadások szervezése és lebonyolítása mellett 1996. október 20-tól a Városi Múzeum működtetése, illetve a helytörténeti anyag gondozása is az intézmény feladat-ellátási körébe került.
A Városi Könyvtár és Művelődési Ház fenntartója Kecel Város Önkormányzata lett. Módszertani irányítók a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár, valamint a Megyei Közművelődési Intézet. 1998-tól működik a könyvtárban a TextLib integrált könyvtári rendszer.
1998-ra a lapos tetős épület a sorozatos beázások miatt tönkrement, így az önkormányzat megragadta a kínálkozó pályázati lehetőségeket és 81,5 millió Ft pályázati összegből, s közel 35 milliós önerőből felújította az épületet. A munkálatok 1998. augusztus 20-án indultak. Az átépítés ideje alatt a könyvállomány kb. ¼-ét a szomszédos múzeumba költöztették át, a kölcsönzés az átépítés folyamán itt működött.
A felújított és bővített intézményt – teljes tetőtérrel egészült ki az épület, kétszeresére nőtt az alapterület – 1999. október 18-án avatták fel.
2005. április 30-ig, nyugdíjba vonulásáig, Szedres Károlyné volt a vezető. 2005. május 1-től 2020. április 30-ig Widnerné Fenyvesi Bernadett volt az igazgató.
Kecel Város Képviselő-testületének döntése értelmében 2005. szeptember 5-től 2013. január 31-ig a helyi televíziós műsorszolgáltatás is az intézmény feladatkörébe tartozott, melyet Kecel Városi Televízió néven látott el.
2008. január 1-jével ellátandó feladatok köre ismét bővült. Intézmény szárnyai alá került a Kecel Folklór Együttes – Asszonykórus és Citerazenekar, Hetrec Néptánc Együttes.
Jelentős előrelépés történt a könyvtár életében 2009. január 1-jén. Bevezetésre került a számítógépes kölcsönzés és nyilvántartás.
2011 tavaszán Kecel Város Képviselő-testület határozata értelmében a Városi Könyvtár és Művelődési Ház kezelése alá került a Városi Sportcsarnok, a település honlapja (www.kecel.hu), valamint a város újrainduló közéleti lapjának, a Keceli Híreknek intézményünk lett a kiadója.
2012. március 1-jétől a Városi Múzeum működtetése, illetve a helytörténeti anyag gondozása kikerült az intézmény feladat-ellátási köréből.
2013-tól a közművelődési és könyvtári alaptevékenységeken kívül minden más kikerült az intézmény feladat köréből.
2014-től az intézmény emeletén külön teremben kapott helyet a 2003-tól Kecelen megrendezésre kerülő Országos Fazekas Kiállítás és Pályázaton résztvevő fazekasmesterek által évről-évre a városnak adományozott munkák gyűjteménye. Kezdetben a városháza őrizte az alkotásokat, majd költöztetések során rövid ideig a Városi Könyvtár és Művelődési Ház, és a Városi Múzeum is helyet adott a fazekas munkáknak, míg a jelenlegi helyére került az állandó tárlat. A 48 m2 –es teremben biztonságosan megőrizhető és kiállítható a különleges értékkel bíró gyűjtemény.
2018-tól Digitális Jólét PONT (DJP pont) működik az intézményben. A használókat képzett szakember segíti.
2019-ben a könyvtár földszinti felnőtt részleg kisebb átépítésének köszönhetően új bútorokkal berendezett közösségi térrel bővült, az olvasóterem átköltözött az oktatási térbe, ahol a kutatómunkához szükséges feltételek még inkább biztosítottak. Ezzel párhuzamosan az emeleti gyermekkönyvtári részlegen Tinisarok és a kisebbek igényeinek is megfelelő Mesesarok kialakítása is megvalósulhatott.
2020 novemberében támogatásból lehetőség nyílt a földszinti folyosók elhasználódott ajtóinak a cseréjére. 2020 végétől pályázati és fenntartói támogatással a kiállító és próbaterem felújítása is elkezdődött, a munkálatok 2021 áprilisában fejeződtek be.
2021-től az intézmény weboldala is megújult és akadálymentessé vált. Így nem csak az épültbe lépve fogadja korszerű, esztétikus környezet a látogatókat, hanem az online felületen is.
A fejlesztéseknek köszönhetően az intézmény ma már nem csupán a könyvek, az ismeretek, az információk, a kulturális örökség tárháza, amely támogatja a tanulást, az ismeretszerzést, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését, hanem olyan kultúra- és értékközvetítő intézmény, találkozási hely, amely új közösségi tereivel fenntartható módon szolgálja a helyi társadalomi kapcsolatok, a civil lét, a kisközösségek megerősödését, a keceli városközösség egészét.